Minden tapasztalt állattartó tudja, mit jelent, amikor nyáron már reggel nyolckor forróság van, délutánra pedig a marhák csak lihegnek, kevesebbet esznek, kevesebbet mozognak. Régebben még árnyékolással próbáltak segíteni, de a hőstresszt így is megsínylette a termelés – kevesebb tej, lassabb gyarapodás, ingerlékenyebb jószág. Az utóbbi években viszont egyre több gazda ismeri fel a párakapuk előnyeit.
A párakapu előnyei hosszú távon
• Csökkenti a hőstresszt: ez nem csak kényelmet jelent az állatnak, hanem kevesebb betegséget, jobb szaporodási mutatókat és nagyobb takarmányfelvételt is
• Javul a tejhozam, súlygyarapodás: több tej, gyorsabban növekedő hízó – mind pénz a gazdának
• Nyugodtabbak az állatok: nem olyan ingerlékenyek, könnyebben kezelhetők
Milyen hátrányai, buktatói lehetnek?
• Nem megfelelő telepítés: ha rossz helyre tesszük (pl. huzatos, vagy zárt, párás helyre), nem segít, sőt, ronthat a helyzeten
• Vízkő, eltömődés: a rendszeres karbantartás elengedhetetlen, különösen kemény víznél – szűrők, fúvókák tisztítása fontos
• Áram- és vízigény: kisebb rendszer nem vészes, de nagyobb telepeken mérlegelni kell a fogyasztást
• Nem helyettesíti a szellőzést: a párakapu csak akkor hatékony, ha jó a légmozgás, különben a párás meleg csak még nyomasztóbb lehet
Melyik jószágnak ajánlott a párakapu, és melyiknek nem?
Kifejezetten ajánlott:
• Tejelő szarvasmarha
Ezek az állatok kifejezetten érzékenyek a hőstresszre, főleg nagy tejhozam mellett. Már 22–24 °C felett csökken a tejtermelés, 28 °C fölött pedig drasztikusan. A párakapus hűtés a fejőházban és a pihenőboxok mentén is hasznos.
• Hízómarha (borjú, növendék)
A jobb közérzet miatt jobban esznek, így jobb lesz a napi testtömeg-gyarapodás. Fontos, hogy ne legyen túl intenzív a víz, nehogy lehűljenek és megfázzanak.
• Juh és kecske (nagyobb létszámú állomány esetén)
Árnyékolással és szellőzéssel együtt jól kombinálható a párakapus hűtés. A nyári karámban, itatók környékén különösen jó szolgálatot tehet.
• Baromfi (tojó, brojler)
Itt viszont nagyon precíz szabályozás kell! A baromfi zárt térben, magas páratartalom mellett gyorsan hőgutát kaphat. Csak jól szellőző, nyitott rendszerben javasolt, és nagyon finom porlasztással.
Nem ajánlott, vagy csak fokozott óvatossággal:
• Ló
A lovak nem bírják jól a párás környezetet, és könnyen légzőszervi problémáik lehetnek. Inkább árnyék, ventilátor, természetes légmozgás ajánlott számukra. Ha mégis párakaput alkalmazunk, akkor csak kültéren, nem tartósan, és mindig legyen módja kikerülni.
• Nyúl
Nagyon érzékenyek a hőre is, de a magas páratartalom még veszélyesebb számukra. Inkább passzív hűtési módokat (árnyékolás, keresztszellőzés) érdemes alkalmazni.
• Kisebb testű háziállatok (pl. ház körüli tyúk, disznó)
Ezeknél egyéni elbírálás szükséges. Sertés például jól viseli a hűtést, de csak akkor, ha nem áll hosszú ideig a vízben (mert megázhat, elcsúszhat, felfázhat).
Hova érdemes telepíteni a párakaput?
A párakaput mindig oda szereld fel, ahol az állatok hosszabb ideig tartózkodnak, vagy ahol a hőterhelés a legnagyobb:
• Fejőházak és előterek: a fejés előtti várakozásnál különösen sokat segít
• Pihenőboxos istállók etetőútja mentén: ott, ahol esznek vagy pihennek
• Itatóhelyek közelében: az itatás idejére is enyhíti a hőstresszt
• Nyári karámok árnyékos részére: ahol a jószág dél körül megáll pihenni
Fontos, hogy ne legyen zárt térben rossz szellőzéssel, mert akkor csak emeli a párát, de nem segít.
5+1 hasznos tipp a párakapuhoz, amit jó, ha tudsz:
1. Ne a párakapu hűtsön egyedül – szellőztess vele együtt!
A párakapu csak akkor hatékony, ha a levegő tud mozogni. Ha nincs légmozgás, a levegő párás, meleg, és megáll – ebben az állat sem érzi jobban magát. Tehát ventilátorral vagy természetes huzattal együtt érdemes működtetni. A kettő együtt sokkal hatékonyabb, mint bármelyik külön.
2. Időzítsd okosan – ne menjen egész nap!
Sokan azt gondolják, hogy a párakaput egész nap járatni kell, pedig:
• A leghatékonyabb a 10:00–17:00 közötti időszakban, amikor tényleg forróság van.
• Ha este is megy, fölöslegesen növeljük a párát – ez penészedéshez is vezethet zárt istállóban.
• Időkapcsolóval vagy termosztáttal automatizálható.
3. A vízminőség kulcskérdés – ne engedj a vízkőnek!
Ha kemény a víz, pár hét alatt eldugul a fúvóka. Nálunk is ez volt az első buktató, amit megtapasztaltunk.
• Használj vízszűrőt már a betápvezeték előtt.
• Ha tudsz, használj lágyított vizet – hosszabb élettartam, kevesebb karbantartás.
• 2–3 hetente ellenőrizd a fúvókákat, ne csak akkor, ha már baj van.
4. Ne a jószágot áztasd – csak a levegőt hűtsd!
A legnagyobb hiba, amikor a fúvóka túl nagy cseppeket ad, és szó szerint eláztatja az állatot. Ez főleg borjaknál vagy kisebb testű állatoknál okozhat tüdőgyulladást. A jó fúvóka finom, ködszerű párát ad, nem csurog a víz.
Teszt: ha a kezedet betartod, pár másodperc után vizes a bőröd, de nem folyik róla a víz, akkor jó.
5. Használj mozgatható rendszert, ha nem fix az állomány elhelyezése
Karámba, ideiglenes tartóhelyekre jó lehet egy mobil párakapu, amit slagra lehet csatlakoztatni, és pár karóval rögzíteni.
+1 Bónusz – figyeld az állat viselkedését!
Ha azt látod, hogy:
• szívesen állnak be a párakapu alá: jól működik
• kerülik, vagy csak muszájból állnak ott: lehet, hogy túl erős a víz, vagy rossz a szellőzés
• lihegnek, toporognak, nyugtalanok maradnak: akkor más hűtési módot is érdemes bevetni
Ezek apróságnak tűnnek, de a különbség a „van párakapum” és a „jól működő párakapum” között ezekben rejlik. És hát az a cél, hogy ne csak meglegyen a technika, hanem jól is szolgálja a jószágot.
A párakapu nem csodafegyver, de jól megtervezve óriási könnyebbséget ad a nyári hónapokban – nemcsak az állatnak, hanem a gazdának is.
Ha érdekelnek hasonló, praktikus tanácsok a permetezéstechnikáról az állattartásban, iratkozz fel hírlevelünkre vagy kövess bennünket a Facebookon!
