Cookie-beleegyezés

Ez a weboldal cookie-kat használ, amelyek segítik a weboldal működését.
A cookie-k használatával kapcsolatos tájékoztatásról további információ
Hungarian
Termékeink

Kihajtás előtt permeteznél? Akkor ezt jobb, ha tudod!

A május állattartóknak mindig nagy fordulópont. Zöldül a fű, jön a meleg, a jószág is menne ki a legelőre. De mielőtt kiengednék őket, sokan még rámennek egy utolsó permetezéssel – gyomirtóval, rovarölővel vagy fertőtlenítővel. És itt szokott elcsúszni a történet.
„Majd kiszárad a fű, aztán úgyis mehetnek rá!” – vagy mégsem?

Sok gazda – főleg aki növénytermesztés felől jött az állattartásba – úgy gondolja, a fű kiszáradása vagy a szer felszívódása elég garancia. De nem a növény a lényeg, hanem a maradvány, ami ott marad a legelőn vagy a talajon, és az állat lelegeli, belélegzi, lenyalja.

És sajnos a „kis mennyiség nem számít” mentalitás itt olykor biceg, főleg, ha:

  • borjú, növendék vagy vemhes anyaállat megy ki,
  • frissen körmözött állat sántikál a vegyszermaradványon,
  • vagy netán sodródott permet kerül olyan területre, amit nem is akartál kezelni.

5 dolog, amit sokan nem tudnak – vagy elfelejtenek

1. A várakozási idő nem fix – csak irányadó!

A legtöbb gyomirtó vagy rovarölő hatóanyaga után 14-21 napos várakozási idő van állattartási célú legelőkön. De ez széljárástól, párától, hőmérséklettől is függ. Nem mindegy, hogy 12 fokos eső után vagy 26 fokos napfény után engeded ki a jószágot. Mindig nézd meg a készítmény állatlegelőkre vonatkozó várakozási idejét, és inkább +2 nap ráhagyással számolj.

2. A nem megfelelő fúvóka a szomszéd földjére is permetez

Sokan ugyanazzal a szántóföldi fúvókával dolgoznak legelőn is, pedig ilyenkor a cél a minimális sodródás. Egy rosszul megválasztott fúvóka simán elsodorja a permetet akár 20–30 méterre is.
Használj sodródáscsökkentő, légbeszívásos fúvókát (pl. EZK, AIXR) legalább 3 bar nyomáson, és csak kora reggel vagy késő délután permetezz!

3. Rovarirtás a legelőn = dupla figyelem

Ha kullancs vagy légy ellen permetezel, azt nemcsak a jószág, de a talajélet is megérzi. Ezeknél különösen fontos, hogy:

  • ne nyílt víz közelében használd,
  • szélcsendben dolgozz,
  • és nehéz állat ne menjen rá 1 hétig (a körmök alatt felszívódhat a szer a vérbe!).

Ha megoldható, biológiai rovarölőt vagy feromoncsapdás gyérítést alkalmazz a közvetlen kihajtás előtt.

4. A permetezés szabályai a legelőn is élnek!

Sokan megfeledkeznek róla, hogy az állat a legelőn nemcsak legel, hanem mozog, nyalogat, túr, lefekszik, tehát folyamatos kontaktusban van a kezelt felülettel. Így egy alulkezelt gyomirtás vagy kétes szerhasználat napok alatt problémát okozhat:

  • szájnyálkahártya irritációt,
  • levertséget,
  • vemheseknél vetélést is.

A legelőre csak olyan szer kerüljön, aminek állatokon való használata engedélyezett, és a hatásmechanizmusa ismert.

5. Fertőtlenítés ≠ tisztítás

Van, aki legelőfertőtlenítést végez a kihajtás előtt (pl. gümőkór, tüdőférgesség, kokcidiózis megelőzésére). Ez rendben is van, ha:

  • megfelelő szerrel, nem „univerzálissal” dolgozol,
  • betartod a lebomlási időt, és nem engeded rá az állatot pár nap múlva,
  • nem kombinálod gyomirtóval vagy rovarölővel, mert ilyenkor vegyi reakciók indulhatnak be a talajban.

 Ha fertőtlenítesz, utána mindig jöjjön egy öntözés vagy eső, hogy „bevigye” a szert a talajba. A felületen hagyva kevésbé hatékony, viszont veszélyesebb.

+1. Változó időjárás = változó lebomlási idő

Sokan megszokásból kezelik a legelőt: "tavaly is ezt a szert használtam, semmi baj nem volt." Csakhogy ma már nem ugyanaz a május, mint 5–10 éve.

Ha jön egy hirtelen zápor vagy extrém hőhullám a szer vagy kioldódik és nem hat, vagy túl sokáig megmarad, mert nem bomlik le a szokásos tempóban.

Ezért fontos figyelni nemcsak az etikettet, hanem:

  • az aktuális időjárás-előrejelzést (lesz-e 30 mm eső 2 nap múlva?),
  • a napi maximumokat, UV-indexet (ez is gyorsítja/lassítja a lebomlást),
  • és ha lehet, a talajhőmérsékletet (főleg fertőtlenítésnél ez számít).

Gyakorlati tanács: vezess "legelőnaplót" – akár csak egy jegyzetfüzetben vagy telefonban –, ahol felírod:

  • mikor, mivel, milyen időben permeteztél,
  • mikor engedted ki az állatot,
  • volt-e utóhatás, szokatlan viselkedés.

Ez segít visszakeresni, tanulni belőle, és ha valami történik, kéznél van az információ.

A legelő nem csak zöld terület, hanem élelmezési lánc első eleme, amit ésszel kell kezelni, ha jövőre is használni akarod. Ha permetezni kell, tedd meg, de megfelelő szaktudással, eszközzel és időzítéssel. Ezzel nemcsak az állat, hanem a gazda pénztárcája is jobban jár!

Ha érdekelnek hasonló, praktikus tanácsok permetezésről, gyomirtásról és növényvédelemről, iratkozz fel hírlevelünkre vagy kövess bennünket a Facebookon!

Kérdés esetén keresd szakértő kollégáinkat bizalommal!

Tartalomhoz tartozó címkék: állattartás Fúvókák Gyomirtás